Konzervatív korszakom végének kezdete

Radikális lépésre szántam el magamat - illetve radikálisnak tűnőre. 

Megváltoztattam a facebook-profilom "religious views" -át. 

Conservative Jewból Jew lettem. 

Otthon szinte minden körülmények között védtem a mozgalmat, büszkén felvállaltam maszorti-identitásomat, próbáltam jó PR személyként működni. Mérgesen pattogtam, amikor Norman Lamm, a Yeshiva University ex ros jesivája kijelentette, hogy nem sokára kaddist mondhatunk a konzervatív mozgalomért, és rendkívül elszomorított, amikor rájöttem, hogy esetleg még igaza is lehet. 

Ergo, ha valamire emlékeznek a magyar zsidók velem kapcsolatban, akkor az az, hogy a maszorti/konzervatív judaizmus tántoríthatatlan támogatója vagyok. ("A magyar zsidók" alatt nem tudom kit értek, mindenesetre nem feltételezem, hogy oly sok ember egyáltalán tudná hogy ki vagyok.)

A fentiből következik, hogy meglephet "egy magyar zsidót" (aki ismer), hogy a világháló legfontosabb social-networking (ez mi magyarul?) lapján én már nem konzervatív zsidóként szerepelek.

A képeimet törölgettem, amikor egy véletlen kattintás alkalmával észre vettem, hogy Conservative Jew vagyok ottan. 

Néztem pár mp-ig ezt a két szót, közben kissé húztam a számat, és 5 mpcel később már nem volt ott a jelző.

Először is - általában, úgy egyáltalán, fölöslegesnek találom a címkéket (mostanában?). Konzervatív, orti, vagy reform, nem mindegy? Lényeg, hogy a Tóra központi helyet foglal ez az életemben, innentől fogva nézhetnek szatmárnak vagy rekonstrukcionistának, nem érdekel. 

Nem árt egy adott közösségről, vagy zsinagógáról tudni, hogy hova sorolja magát, mert így van vmilyen elképzelésem arról, hogy milyen a tfila, milyen emberek járnak oda davenolni. De egyes személyeknél sokkal kevésbé lényeges ugyanez. 

Még mindig leginkább a konzervatív vagyok, ha valami, de ez egyre kevésbé segít másoknak kiigazodni rajtam. Sőt.  Sok konzervatív barátom extrémistának tart, nem értik miért vagyok konzervatív. Az ortodoxok úgyszintén nem értik, végülis csak ezt az egalitáriánus izét kéne eldobnom és akár ortodox is lehetnék (jaj, köszönöm, mily kedves Tőletek.)

Másodszor is - Nem tudom, szeretnék-e a jövőben sorsközösséget vállalni a konzervatív zsidókkal (jobban, mint bármilyen más zsidókkal). 

Most, hogy rengeteg amerikai, konzervatív háttérrel rendelkező ember vesz körül, egyre egyértelműbb a számomra az ő elmondásaikból, hogy a konzi kilék nagy részében valóban csak a rabbi, a családja, és talán még 1-2 család ragaszkodik a halachához. 

 A mozgalom kiad millió brosúrát, amin nem győzik hangoztatni hogy ez egy halachikus mozgalom, de valójában senki nem veszi őket komolyan. 

Rengeteg konzervatív zsidó görcsösen hangoztatja, hogy márpedig nekik megengedte a mozgalom, hogy vezethetnek autót sábeszkor, ergo senki ne mondja nekik hogy nem szombattartóak. De a szomorú igazság az az, hogy fogalmuk sincsen mit csinálhatnak és mit nem a mozgalom szerint. Nem lepődnék meg, ha kiderülne hogy a többségük azt sem tudja hogyan működik a döntéshozatal. 

Vagyis két olyan dologra mutattam rá, a hipokritizmusra és a tudatlanságra, ami miatt a neológ közösségeket élhetetlennek tartottam. És sajnos egyre világosabb, hogy a konzervatív mozgalom sem sokkal jobb. 

Hát minek legyen részese? 

Poszt-poszt: Esetleg ellenmondásosnak tűnhet a poszt, hiszen ha nem számítanak a címkék, csak a Tóra, akkor nem-e mindegy, hogy milyen problémákkal küszködik a mozgalom. (Illetve, hogy az én címkém küszködik).  Ezen még gondolkodnom kell. Mindenestre most igenis zavar, hogy a "mozgalmam" hanyatlik, mégpedig azért mert nem akarják belátni, hogy a híveik tesznek az eszméikre. Mind e mellett pedig nem szeretnék se konzervatív, se ortodox, se semmi lenni, csak zsidó. Ezúton is köszönöm a facebooknak hogy lehetőségem van ezt kifejezni a profilomon. Bárcsak az emberek is tanulnának a facebooktól, és nem frusztrálnának felekezeti kérdésekkel.