Énekelni vagy nem énekelni

Múlt héten az öcsém iskolai csoportja Izraelbe látogatott,  viszonylag sok időt töltettek Jeruzsálemben, így nekem is volt lehetőségem várost nézni velük (és az öcsémmel lenni). 

Csütörtök reggel a Herzl hegyen kezdtek, először az ott található múzeumba mentünk (ami egy professzionálisan álcázott cionista agymosás. Még nekem is könnyes volt a szemem), majd a katonai temetőben sétálgattunk egy jó darabig. 

A hős katonák, a miniszterelnökök, és az állam egyéb nagy embereinek sírjai után eljutottunk Szenes Hannához. 

Talán a csoport nem volt egészen tisztában azzal, hogy Szenes miért ennyire fontos személy Izraelben - de én számítottam rá, hogy a magyar származású idegen vezetőnk el fog itt időzni. Ha az izraeliek valamit tudnak a magyar zsidóságról, akkor az Szenes Hanna. Bőven a Dohány utcai zsinagóga előtt van a sorban. 

Miután az idegen vezető befejezte Szenes Hanna élet történetének az elmondását, 1 percnyi csöndet kért a tiszteletére. 

Amikor pedig ez letelt, azt kérdezte: Ismeritek ti a Tikvát?

Kínos hallgatás. 

Én pedig már a fejemet fogom, mert nem tudtam kinek kéne magát jobban szégyellnie: az idegen vezetőnek, amiért magyar gyerekektől azt várja, hogy az izraeli himnuszt énekeljék, vagy a gyerekeknek, amiért x évnyi zsidó oktatás után nem tudják a Tikvát. 

Természetesen nagyon rövidesen egyértelművé vált, hogy nem lesz itt semmiféle éneklés. Az idegen vezető és az osztályfőnök pedig nagyon rázták a fejüket.

Na de még mindig zavart a kérdés(kör). 

Miért várta el hogy a Tikvát énekeljük? Valószínüleg akkor sem énekelték volna el, ha tudják. Egy temetőben egy idegen (?) himnuszt énekeltetni  egy rakás 16 éves gyerekkel talán nem a legtalálóbb. Vagy nem idegen a Tikva?  Tudniuk kellett volna a Tikva szövegét, dallamát? Mégis, hol tanulnák meg, judaisztika órán? Örülök, ha az ünnepeket tudják kicsit mélyrehatóbban. Vagy ha fel tudják sorolni Izrael szomszédait. Esetleg ha tudnak két mondatot héberül. 

Na de a himnusz? 

Vagy ez általános műveltség kéne hogy legyen?

Minden zsidó gyereknek a diaszpórában tudnia kéne a zsidó állam himnuszát? 

Valószínűleg Szenes Hanna szívesebben hallotta volna a Tikvát, mint bármi mást. De himnuszt nem olyan egyszerű énekelni. 

Nem is azon múlt, hogy tudja-e a csoport a szövegét vagy nem. 

Amikor Amerikában éltem, énekeltem az iskola kórusban, ahol rajta volt a repertoáron a himnusz. 

Nagyon szép dallama van, szerettem is énekelni, de mindig elfogott valami furcsa érzés. 

Hiszen mégsem volt az enyém. Lehet, hogy egy idő után az lett volna. Sőt, lehet hogy az is lesz egyszer. 

Csakúgy mint a Tikva, amit először Szarvason kellett volna énekelnem (talán akkor, ott, is hallottam először), de akkor felháborodottan toporzékoltam. Ma meghatottan állok, ha meghallom. 

Talán egyszer olyan beleéléssel fogom énekelni, mint a magyar himnuszt. 

Vagy mint a Szól a kakas már-t. 

Poszt- poszt: az öcsémék elmentek, ráadásul hivatalosan is beköszöntött a tél, ezek most kicsit lelomboznak. 

Viszont már csak napok kérdése is itt van Chanukka. Nem a kedvenc ünnepeim egyike, de a már-chesván és kiszlév elejének az ünneptelensége annyira szörnyű, hogy most szinte számolom a perceket chágig.